Nem is tudom hol és hogyan kezdjem.
Nagyon bonyolult a családom szerkezete; még meghallgatni is fárasztó, látom az emberek arcán, metakommunikációján, hogy kimerülnek, mennek össze picire. Emiatt nem is szoktam mesélni a családi hátteremről. Nem is nevezném háttérnek, mivel nincs benne megtartó erő, aminek nyugodtan lehet dőlni, támaszkodni. Mint a bizalom-játékban, ahol háttal állsz a partnerednek, engeded a tested hátra esni, bízva abban, hogy a másik fél elkap.
Öten vagyunk testvérek, négy apától.
Anyukánk jó részt egyedül nevelt fel bennünket. Egy válás, két elhagyatás és egy halál - ez a férfiak listája. Nagyon nehéz élete volt anyunak. Nem csak az előbbiek miatt, hanem bántalmazó-kihasználó szülei miatt. Az életét a szegénység is jellemezte. Az életünket. Akkor kezdtek jobban menni a dolgok, amikor apukámmal összejött, de ő sajnos nagyon korán elhunyt, ALS betegségben.*
Ami még tudható, mielőtt anya betegségéről írnék, az a testvéri kapcsolatok és azok hiánya. Előre bocsátom: nem a féltestvérség oka a problémának, hiszen anya úgy nevelt minket, mintha édestestvérek lennénk. A nagy korkülönbségek már inkább okai a nem túl szoros kapcsolatnak. Legidősebb testvérünk anya betegségekor Ausztriában élt; bátyánk és fiatalabb nővérünk Budapesten; húgom és én anyával Budapesten. Fiatalabb nővérem és a párja hozzánk költöztek, amikor anya betegsége kiderült. Így éltünk öten a másfél szobás lakásban.
Hogy derült fény a betegségre? Sajnos anya nagyjából három éve szenvedett a melléből szivárgó folyadékkal és sebbel mielőtt eljutott volna orvoshoz. Nem akart tudomást venni róla. Nem az életet választotta. Nem volt már ereje hozzá. A bátyánk és neje hatására került sor a mammográfiás vizsgálatra, és sajnos áttét képződött már a petefészekre is, és később az agyára is, szerte a testében is metasztázis volt. Furcsa visszagondolni erre. Mit tett anya, amíg halogatta a vizsgálatot: svéd cseppel kenegette a mellét, bérescseppet szedett, kefírt evett magvakkal, meditálni tanult. Utólag már értem, miért volt a lakásban több Reader's Digest kiadvány, amiben tumoros betegek élettörténetéről is lehet olvasni.
A betegség bejelentése a kőbányai lakásunkban történt; amire emlékszem: zsibbadtság, nem igazán értettem, miről van szó; az nem is lett kimondva, hogy végső stádiumú beteg. A fiatalabb nővérem arra tett célzást részemre, hogy nem kell aggódnom, lesz pénz mindenre, amire addig is. Nem értettem, ez hogy jön ide. Nem is gondoltam a pénzre, akkor még nem is értettem igazán a pénz mibenlétét, útját. Azt feltételezem, hogy a saját félelmét fogalmazta meg. Amúgy rengeteg adósság volt felhalmozva, mivel gondot okozott a lakás rezsijének fizetése is. Anya folyószámla-hitelből finanszírozta az életünket; a családsegítő szolgálattól kapott pénzbeli és nem pénzbeli támogatást is (pl bútorok, ruhák).
Ami még lényeges információ, hogy a betegség súlyosságát a csald eltitkolta anya elől, az orvosok közreműködésével. Ezt a mából nézve etikátlannak és felháborítónak tartom. A betegnek joga van minden információ birtokában lenni a saját egészségügyi állapotáról. Ami nem jött szóba szintén, az az, hogy anya haldoklik, hogy várhatóan meg fog halni rövid időn belül. Ez egy év lett. A kezelésektől és a betegségtől csonttáfogyva, zavart aggyal, fájdalmakkal. Csak feküdt az ágyban.
Ez volt az előzmény.
*Mi az ALS? Forrás: Wikipedia
Az ALS esetén a központi idegrendszerben (az agyban és gerincvelőben) található motoneuronok elpusztulnak. Ennek következtében az akaratlagos izmok – amelyek többek között a mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelősek – gyengülnek, majd a betegség előrehaladtával le is állnak.
